Amikor a Hejettes Szomlyazók kiállitáson voltam a Ludwigban, a könyvesboltban felfedeztem, hogy régi vágyam teljesült: végre könyv jelent meg a balatonboglári kápolnatárlatokról! Ez egy olyan része a művészettörténetnek, ami érdekesen hangzik, sőt igen sokszor hivatkoznak is rá, de nekem soha senki nem tudott mutatni róla képet vagy bármit. Most viszont itt van egy könyv, igényes, vastag, és...15000 ft. Sajnos ma már ez az ár sem kirivó, a Ladik Katalin könyv 12000, és a többi komoly album is mind 10 körül van már. Mégis, ahogy ott fogdoztam, lapozgattam, végül úgy döntöttem, hogy nem ér annyit, és szomorúan eljöttem.
Megirtam a történetemet könyvgyűjtő barátaimnak, és egyikük visszairt, hogy neki megvan a könyv. Sőt, nemcsak hogy megvan, hanem már egy ideje megvan, ugyanis a könyv 2003-as (és akkor még csak 5000 ft volt).
Ennél nagyobb meglepetés már csak akkor ért, amikor az Artpool-al való levélváltásban kedvesen megirták, hogy egyébként a könyv ingyen letölthető innen: http://artpool.hu/boglar/konyv.html
Köszi.
Egyébként a művészeti lapoknak, ha már a többi úgysem foglalkozik a témával, miért nem volt kedve ezt megirni? Hogy egyébként millió fotó van, Galántai György első kézből származó, és olvasmányos szövege is ott van néhány kattintásnyira a dokumentumok, sőt szigorúan titkos jelentések mellett...Pont ezért ostoroztam mindig is a honi művészeti életet..
Naná, hogy ezek után felfaltam a szöveget. Bár több napig tartott, mert közben azért dolgoztam is, de a könyv jócskán túlteljesiti a várakozásaimat. Egyrészt név szerint megemlit mindenkit, de ami még nagyobb csodája, hogy megmarad a szubjektiv szemlélő nézőpontján. Galántai kinosan ügyel arra, hogy csak azt irja le, amit ő saját szemével látott, ettől igazán hiteles lesz, hiszen amiről csak másodinformációi vannak, arról pontosan leirja, hogy nem volt ott, tehát nem magyaráz bele semmit.
Teljesen le vagyok nyűgözve, hogy ilyen könyv létezik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése