2017. szeptember 9., szombat

Iráni fotográfia

Bezzeg Irán! (Mármint latin-amerikához képest, lásd előző bejegyzés) Ne mondja senki, hogy a kilőtt autóban ülő esküvői pár nem vicces:
Valahogy úgy tűnik nekem, hogy Iránban annak ellenére, hogy folyamatosan háborúznak, hogy mindig válság van és az összes épitményt lerombolták már, még mindig vidám az élet. Legalábbis a képekről ez derül ki.
Mert mi kell a boldogsághoz? Egy háromkerekűre szerelt gázpalackos főző meg némi világitás, és kész is a tökéletes piknikhely. A vendégek pedig jönnek.
Jó, tudom, túl habkönyűnek állitok be egy témát, ami ellentmondásos, nehzé és szomorú. Igaz. De a képek alapján mégiscsak arról van szó, hogy mi a piciny országunkban bizony tudunk aztán szomorkodni, bezzeg Iránban a mindennapok másról szólnak. Vagy másról is, mert akár azzal is kezdhettem volna, hogy Irán bizony a háborúk miatt nem egy életbiztositás, és nem kell elolvasnunk a képaláirást a tablóképek sokasága között, hogy rájöjjünk, szereplőik már a túlvilágon mosolyognak.
Minden összefoglaló, minden kiállitás szükségszerűen elnagyoló, néhány dolgot kiemelő. Egy blogbejegyzés pedig méginkább az. Ezért inkább most csak annyit közlök, hogy az összes kiállitás közül itt töltöttem el a legtöbb időt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése