A felső kettő

Nagyon szerencsések vagyunk. Régebben esélyünk se lett volna megtudni, ki vett éppen Picasso képet, most pedig az újságoknak köszönhetően sokminden kiderül. Van aki megfizethetetlen autókat tart, akad aki gyémántban utazik és két műgyűjtőnk is van, aki felért a csúcsra. Vagyis lehet, hogy több is akad, de ketten biztosan, az Artmagazin és a Forbes is irt róluk. Küllői Péter az egyikük, a Bátor Tábor létrehozója, és Splengler Katalin Somlói Zsolt házaspár a másik. Ők ketten kerültek be a londoni Tate Közép-Európával (is) foglalkozó műtárgybizottságba, ahová a belépő évi 10000 font, és persze az apróbetűs részek, amikről nem sokat tudunk - akárki nem lehetne ott, aki leszurkol ennyi pénzt. Azt persze évek óta tudjuk, hogy a Spengler-Somlói páros csodás gyűjteményt hozott létre, én speciel Küllőiről nem tudtam, hogy ott van, de hát miért is kéne tudnom. De mondom, az újságok talán - legalábbis ilyen szempontból- egyre érdekesebbek lesznek. Mig az Artmagazinban tisztes és komoly interjút olvashatunk, a Forbes a pénz felől közelit, és az adományokat összesiti, méghozzá igen részletesen. A Pompidou-nak, merthogy abban a bizottságban is ott vannak, idén a házaspár ajándékozott egy Nemes Csaba és egy Ősz Gábor képet, plusz még a Tate-nek egy Kaszás Tamás művet. Az értékük egyenként 15000 euró körüli, ami hevenyészetten átszámolva is 4,5 millió ft. Adjuk össze? Két tagság, a Pompidou-nak nem tudjuk az árát, meg a képek, az olyan 20 millió körül van. Egy évben. Ezzel ők a legek, és ne felejtsük el, hogy ezen felül nyilván maguknak is vásárolgattak.
Ördögien tetszik a Tate és a Pompidou gyakorlata. Egyrészt csattanós választ ad arra, hogy egy kortárs gyűjteménynek vásárolnia kell, ugyanakkor a támogatók segitségével nem a francia vagy angol állam pénzét költik, miközben a gyűjtemény odaillő darabokkal gazdagodik. Hát ezért (is) pakolgatják folyton az állandó gyűjteményt újra és újra ezen a két helyen, ugyanis ha folyton érkeznek az újabb és újabb műtárgyak, azokból csak meg kéne mutatni valamit. Igy az adományozók is büszkék lehetnek, mert befolyásuk nagyobb, mint bármelyik galériásnak, vagy intézményvezetőnek (és itthon ugye amúgy sincsenek vásárlások, maximum adományozások), és nevük is szépen bekerül a megfelelő bejegyzésbe. Arról nem is beszélve, hogy nyilván nem éves belépőt kapnak, hanem valószinüleg bejárták már a titkos raktárakat, rálátnak a működésre, juj de izgalmas! Nem blogol valamelyikük? Haha.. Az viszont biztos, hogy ők ma az ország legbefolyásosabb személyiségei művészeti szempontból. Ha igy nézzük, az a 20 milló nem is olyan sok...