Ahogy vasárnap délután láttam, az Artmarket
igen nagy siker volt, látogatószámban mindenképp. Piros pontokat, amik az
eladásokat mutatják, már alig láttam valahol, de ez nem hinném, hogy meglepő
lenne mifelénk. Következzen a szokásos, szubjektivnél is szubjektivebb
beszámoló.
A Vintage galériával kell kezdenem, mert
Hajas Tibor csodákat azért elég ritkán lehet látni. Ez a mű pedig még a
Szilágyi Sándor féle összesitett könyvben sincs benne, noha mindenki (és az
internet is) tud a létezéséről. Igazán Alföldi Róbert gyűjteményébe való darab,
művészettörténeti jelentőséggel, csodálkoznék ha valaki nem csapott volna le
rá.
Cataniából, vagyis az olaszoktól érkezett a
következő kiemelt kép, ami talán a vásár egyetlen aktuális képe. Egy fickó
ücsörög a bal oldalon, azt mondja: "ki kell vándorolnom", aztán jobb
oldalt megérkezik ugyanez az ember, és már azt mondja: "utálom a
migránsokat". Ez annyira jellemző gondolat, hogy nem is kommentálom.
Minyó Szert Károlyt már a Nessimben is
nagyon szerettem, aprólékosan kidolgozott képein sohasem lehetett
slendriánságot látni, pedig nem kevés munka volt létrehozni őket. Ezúttal két
egyedi festésű fotót hozott, vagyis egy aluminiumlapra kasirozta a képet, majd
jöhetett a festés. Bonyolult kép, nem is hiszem, hogy eleget néztem ahhoz, hogy
minden részletét felfogjam.
Szintén Cataniából érkezett néhány képeslap. Ezt ironikusan mondom, ugyanis nagyon kis képek ezek, talán 10-15 centisek, és döbbenetesen jól vannak laborálva. Csak sajnos egyrészt nagyon drágák, másrészt meg giccsesek is, de egy tanulság mégis van: idén döbbenetesen jól laborált képek érkeztek szinte mindenhonnan, ami két dolgot jelenthet: 1. fejlődik a technika 2. jobban odafigyelnek a nagyitásra. Hajlamos vagyok az 1-esre szavazni de nagyon örülnék a 2-es opciónak is..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése