2015. március 31., kedd

Banánhéj a bejárati ajtón

Márpedig Rejtő Jenőnek van igaza. Na meg Karinthy-nak, meg Örkénynek. Még ha meg is vennénk a holnapi lapot az újságárustól, mint Örkény hőse, akkor se tudnánk ennél jobb történeteket kitalálni.
Vegyük mondjuk a nagy klasszikust, Robert Capát.  Ő aztán tényleg a fotózás egyik nagy fenegyereke, méltatták már eleget. Most már Capa központ is van. De vajon hol láthatunk Capa képeket? Igen, New York-ban. Bár a magyar állam megvett egy elég szép pakkot, azokat a képeket egyszer láthattuk csak. A könyvei nem kaphatók, csak néhány - hiányzik pl. a hires mexikói bőrönd. Ezeket tudjuk. No de hol élt, hol született? Segitek kicsit, az Astoriánál, a Blaha felé indulva a bal oldalon, a 10-es számú házban. Látható-e valamiféle emléktábla? Na ne röhögtess, persze hogy nem. Elég Rejtői?
Az igazi történet ennél is viccesebb, ugyanis egyszer már volt egy emléktábla. Megkoszorúzták, kivonultak nagy emberek, beszédet mondtak. Aztán rá egy évre eltűnt a tábla. Kiderült, hogy a társasház, hogy egyem a zuzájukat, meglátták a pénzfialó tyúkot a táblában, és elkezdtek fenyegetőzni, hogy a fotószövetség fizessen a táblahasználatért, elvégre az az ő bejárati ajtójuk, az ő házfaluk, felőlük akár pornót is hirdethetnek, csak fizessenek. A fotószövetségnek nem volt pénze, talán meg is sértődtek az eljáráson, és nem utalták a lovettát. Igen, azóta sincs kint.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése