2015. március 22., vasárnap

A Gerhard Richter film

Letészem a lantot. Nem harcolok tovább. Ez a film bizonyára fantasztikus, de talán az ügyvédek, talán nemtudomkik hatására teljesen olyan, mintha direkt kiölték volna belőle a lényeget. Mintha egy szexuális felvilágositás alkalmával annyit mondanának, hogy a szex sötétben történik... Persze az előző mondat inkább vicces, a lényeget mégis hozza: ebből a filmből ugyan nem tudunk meg sokat korunk egyik legnagyobb művész sztárjáról. Ami mégiscsak furcsa, ha már róla szól a film.. Mivel a művész él, ezért megnézhetjük, ahogy vezeti ezeréves volvóját, elsétál egy érdektelen házfalhoz, ami állitólag nagyon inspirálta, valamint kedélyes beszélgetést folytat egy galériással, aki hajlandó még az ablakokat is eltakarni, ha a művésznek úgy jobban tetszik. Nem kérdés, hogy Richter nagy sztár már, de azért vicces, amikor a műtermét látjuk, egész pontosan az egyik szobáját csak, és amikor a festő kimegy, a kamera megáll, nehogy lássuk a többi helységet is.. Látjuk továbbá, ahogy elkezd egy képet, vagy legalábbis maszatol valamit, aztán vágás, és kész a kép. Aztán láthatjuk, ahogy egy megnyitó alkalmával sajtótájékoztatót tart, de a kérdésekre nem válaszol, legfeljebb mosolyog.
Ennyi elég is. Nagy mellélövés, pedig éppenséggel szivesen kérdeztem volna pár dologról, na mintha nekem válaszolt volna...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése