2015. február 11., szerda

A Sam Francis film



A dvd-t véletlenül találtam meg a sok Picasso és Warhol között ledobva a Pompidou központ könyvesboltjában. Valaki felvette, megnézte, aztán vissza is dobta. Nem is csodálom. Merthogy ki is az a Sam Francis?
Egy amerikai katona Párizsba érkezik a 2. vh után. Természetesen azonnal a legjobb társaságba kerül, bár korábban is festett, de most a párizsi barátok révén tényleg el tud mélyedni benne. Aztán hirtelen felfedezik, egy csapásra ismert lesz, olyannyira, hogy Bázelből rendelnek képeket, jó nagyokat egy lépcsőfeljáróba. Aztán Japánból kérnek pár képet. Ha már odautazik, feleséget is hoz magával. Összesen 5 nővel házasodik majd válik, és 2 fia születik.
De hagyjuk az életrajzot. Hol lehet Sam Francis képet látni? Hát ez az. Sehol. Úgy értem, első osztályú helyeken, mint New York, London, nincs. De azért a 2. vonal sem lebecsülendő. Bázel, Chicago, Pittsburgh, satöbbi. És már megint újra felbukkan a Maeght házaspár. Az ő Nizzáhz közeli birtokukon van egy kép tőle. A katalógusban nem is mutat olyan jól. De aztán élőben már egész más. Kiteljesedik és nagyon érdekes lesz. És egy hozzám hasonló vájtszemű - a vájtfülü mintájára - megjegyzi a nevet, és legközelebb már keresi. Lonodnban, Párizsban, a Pompidouban semmi, hanem egyszercsak ott hever az életéről készült film.
Ennyi egy élet. Nagyon gazdag volt, többek között kisrepülője is volt, a legjobb anyagokkal dolgozott, és látszik a képein a fejlődés, a kisérletezgetés, a tanulás. Az érett képei már akár 5* 15 ! méteresek is lehetnek, a gyárépület, ahol dolgozott, egész csarnokát elfoglalják. A felületesek azt fogják mondani, hogy Pollock utánzat, pedig egyértelműen továbblépett. Tulajdonképpen csak a fröcsögéses technika miatt lehetne összehozni őket, már elsőre is látszik, hogy Sam Francis egészen más. Kevés szinből alkot, a festmény nagy területeit hagyja fehéren, ez is a kompozició része. Ettől világos és érthető a kifejezésmódja. Hiába van 4 *5 méteres felülete, ő csak egy kis részt fest be. És a néző egyszercsak rájön, hogy a festőnek van igaza, tényleg hiba lett volna befesteni a maradékot is.
Vonjunk valamiféle mérleget. Sam Francis nem a tömegek festője. Mindig is egy nagyon szűk elitnek készitette képeit, ezért (is) azok a legnagyobb múzeumokig nem jutottak el. Egy átlagnéző nem is igen tudna mit kezdeni a képeivel, de egy magamfajta most éppen Cy Twombly-val teszi egy polcra, Rothko és Pollock fölé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése